pecsétes és bélyeges téglák tárháza
pecsétes és bélyeges téglák tárháza
Tisztelt téglagyűjtők és érdeklődők! Szeretettel meghívjuk Önöket a történeti téglagyűjtők és kutatók 26.-dik találkozójára, amely 2026. 04. 18-án, szombaton, a Szlovák Nemzeti Múzeum Régészeti Múzeumának épületében kerül megrendezésre, Pozsonyban a Žižkova utca 12. szám alatt.
Gyártó: Pannongalmi főapátság téglagyára
Származási hely: Győrszentmárton (Magyarország)
Lelőhely: Győr (Magyarország)
Gyártási időszak: 19. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Évszám Ligatúra
Forma: Mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: fáji Fáy András (élt: 1737-1816)
Származási hely: Pécel (Magyarország)
Lelőhely: Pécel (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Ligatúra
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: hallerkői Gróf Haller Antal (élt: 1732-1796)
Származási hely: Kenderes (Magyarország)
Lelőhely: Kenderes (Magyarország)
Gyártási időszak: 18. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Párkánytégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: hallerkői Gróf Haller Antal (élt: 1732-1796)
Származási hely: Kenderes (Magyarország)
Lelőhely: Kenderes (Magyarország)
Gyártási időszak: 18. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
Ilyen "GH" jelű téglák kerültek elő a gróf Haller Antal adományából 1783-ban épült templomból is. Más forrás szerint talán Hellenbach Gottfried báró téglái, aki házasság útján 1918-ban jutott Kenderesen birtokhoz.__________________
__________________
Gyártó: hallerkői Gróf Haller Antal (élt: 1732-1796)
Származási hely: Kenderes (Magyarország)
Lelőhely: Kenderes (Magyarország)
Gyártási időszak: 18. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
Ilyen "GH" jelű téglák kerültek elő a gróf Haller Antal adományából 1783-ban épült templomból is. Más forrás szerint talán Hellenbach Gottfried báró téglái, aki házasság útján 1918-ban jutott Kenderesen birtokhoz.__________________
__________________
Gyártó: hallerkői Gróf Haller Antal (élt: 1732-1796)
Származási hely: Kenderes (Magyarország)
Lelőhely: Kenderes (Magyarország)
Gyártási időszak: 18. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
Ilyen "GH" jelű téglák kerültek elő a gróf Haller Antal adományából 1783-ban épült templomból is. Más forrás szerint talán Hellenbach Gottfried báró téglái, aki házasság útján 1918-ban jutott Kenderesen birtokhoz.__________________
__________________
Gyártó: Mátray Lajos (élt: 1859-1922) vagy fia László (élt: 1900-...)
Származási hely: Kunszentmárton (Magyarország)
Lelőhely: Kunszentmárton (Magyarország)
Gyártási időszak: 20. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
"Mátray Lajos építőmester és téglagyáros, vármegyei és városi képviselő, a kunszentmártoni Takarékpénztár rt. igazgatósági tagja, a kunszentmártoni Iparoskör díszelnöke, Iskolaszék elnöke, az Önkéntes Tűzoltó Testület tiszteletbeli főparancsnoka. A kunszentmártoni Úri Kaszinó megalapítója és háznagya és számos társadalmi intézmény ügybuzgó tagja. Született Kunszentmártonban 1859. április 11-én. Kiváló, nagy tehetségű és fáradhatatlan szorgalmú ember volt, ki középiskoláit Szarvason végezte, s ezután kitüntető eredménnyel szerezte meg a budapesti építő ipariskolában az építőmesteri oklevelet. Tanárai benne a nagy tehetséget fölismerték és azonnal nagyobb építkezésekhez helyezték gyakorlatra. Ezen idő alatt készítette a budapesti Operaszínház királyi páholy domborművét. Az ország többi részeit is bejárta, hogy az egyes népszokásokat megismerje, majd Németországba ment, hogy az építkezés minden ágában magát kiképezze. Édesanyja és testvérei hazajövetelét kívánták, s az anyai szeretetnek engedelmeskedve Kunszentmártonban telepedett le. Itt megkezdte működését az építkezés terén és 22 éves korában építette Kunszentmártonban a Némedy-házat, s ezt követőleg pedig a Puszta-Tenyő és Hódmezővásárhely helyi érdekű vasúti vonal összes épületét és ezzel egyidejűleg a Körösön át a vasúti hidat, megbízói legnagyobb megelégedésére. Az építkezés terén az ország számos városában működött, s így nagyobb alkotásai voltak, Kolozsvár, Brassó, Piski, Lugos, Zombor, Magyarigen, Fehértemplom, Eperjes, Kassa, Bánfalva, valamint Kunszentmárton környéke hirdetik alkotásait. Munkáiban fáradságot nem ismerve a legnehezebb és legkényesebb munkák elvégzésére is vállalkozott, és mindig a legnagyobb sikerrel fejezte be. Ennek köszönheti, hogy az állami és középítkezések túlnyomó részét vele végeztették. Nagyszámú és nagykiterjedésű építkezéseinél gyakran anyaghiánnyal és rossz minőségű anyagokkal kellett küzdenie és ezért elhatározta, hogy az építkezéseihez szükséges anyagok egy részét maga fogja előállítani, s így 1892-ben tette le a Kunszentmártonban építendő téglagyárának első alapkövét. Építkezése gyarapodásával a kunszentmártoni gyára a környékbeli anyagszükségletet nem tudta kielégíteni, 1899 évben megvette az Öcsöd község határában levő kéziüzemi kisebb téglagyárat. Később a nagy kiterjedésű építkezései kívánatossá tették egy más városban fölépítendő téglagyárat is, és így a harmadik téglagyárának alapkövét Csongrádon helyezte el 1902-ben. Ennek a gyárnak már modernebb felépítése érdekében tanulmányozta a külföldi és különösen a németországi gyárak berendezéseit, melyek alapján építtette meg saját tervei szerint új gyárát. Mikor ezen szándékáról Csongrád város tudomást szerzett, a hivatalos körök nagy örömmel fogadták a produktivitás tervét. Később 1912 évben az agyagipar fejlődése miatt kunszentmártoni téglagyárát újjáépíteni óhajtotta és széleskörű németországi tanulmányai után gyárát hazánk egyik legmodernebb üzemévé szerelte fel. Szabad idejét állandóan tanulmányi utazásaival töltötte; így beutazta Auszriát, Német, Angol, Francia, Dalmát, Szerbia, Olasz, Törökországot és Svájcot. Ennek tulajdonítható széles látóköre. Mátray Lajost a messze környéken mindenki ismerte, mindenki szerette, mint egy igen jó, nemes szívű, tiszta, egyenes gondolkozású és áldozatkész embert. Szegényebb sorsú embereken segített. Szülővárosa fejlődésében igen tevékeny részt vett, úgy munkájával, mint anyagi támogatásával. Így a kunszentmártoni Úri Kaszinó jelenlegi épületét úgyszólván teljesen saját költségén építette fel és azt a Kaszinó testületének ajándékozta. Ezért az Úri Kaszinó érdemeinek elismeréséül emlékét örökké őrzi, s arcképét 1924. november 1-én nagy ünnepség keretében leplezte le és azt a Kaszinó azóta saját helyiségében függesztette ki. A háború kitörése után a hadba vonult katonák hozzátartozói többnyire kereset nélkül maradtak, ezeknek segítségére sietett. A saját hadbavonult alkalmazottai 52 tagból álló családját élelmezte és anyagilag támogatta, míg a nép élelmezésére nagyobb mennyiségű élelmiszert szerzett be, részben saját költségén, majd felállították a Közélelmezési hivatalt, melynek ő volt az elnöke, és vezetése alatt Kunszentmárton lakossága legigazságosabb élelmezéséről gondoskodott. A háborút követő proletárdiktatúra alatt gyárait elkommunizálták, mely lelki egyensúlyát megrendítette és abban a tudatban, hogy egész életének gyümölcsét elvesztette, súlyos beteg lett, s csak hónapok múltán nyerte vissza egészségét. Majd jött a vörös hadsereg kivonulása és a román hadsereg megszállása, a románok fosztogatásai, valamint gyári gépeinek leszerelése és eltulajdonítása. Nagy aggodalmai és izgalmai után 1922. január 30-án meghalt és utolsó óráiban is családjának, városának, hazájának jövőjén csüngött. Halálának hírét nagy részvéttel vette tudomásul szülővárosa, valamint vármegyéje. Temetése 1922. febr. 2-án ment végbe nagy részvét mellett, mert benne egy puritán jellemű, derék magyar embert, egy jó barátot és igazi hazafit gyászoltak." (Forrás: Bugyi Attila, index fórum 28747) Lajos fia: "Mátray László téglagyáros * 1900. Kunszentmárton. A bécsi keresk. akadémiát végezte 1918-ban. 1922-ben vette át atyja 1891-ben alapított nagyszabású és modern téglagyárát. A községi kőhíd létesítéséhez 100 vagon betonkaviccsal járult hozzá. A Tornaegylet dísz tagja, (a motorkerékpár szakosztály vezetője), 1929-1931-ben a Nagykun sportliga motorkerékpáros bajnoka volt." Forrás: http://vfek.vfmk.hu/__________________
__________________
Gyártó: Mátray Lajos (élt: 1859-1922) vagy fia László (élt: 1900-...)
Származási hely: Kunszentmárton (Magyarország)
Lelőhely: Kunszentmárton (Magyarország)
Gyártási időszak: 20. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
"Mátray Lajos építőmester és téglagyáros, vármegyei és városi képviselő, a kunszentmártoni Takarékpénztár rt. igazgatósági tagja, a kunszentmártoni Iparoskör díszelnöke, Iskolaszék elnöke, az Önkéntes Tűzoltó Testület tiszteletbeli főparancsnoka. A kunszentmártoni Úri Kaszinó megalapítója és háznagya és számos társadalmi intézmény ügybuzgó tagja. Született Kunszentmártonban 1859. április 11-én. Kiváló, nagy tehetségű és fáradhatatlan szorgalmú ember volt, ki középiskoláit Szarvason végezte, s ezután kitüntető eredménnyel szerezte meg a budapesti építő ipariskolában az építőmesteri oklevelet. Tanárai benne a nagy tehetséget fölismerték és azonnal nagyobb építkezésekhez helyezték gyakorlatra. Ezen idő alatt készítette a budapesti Operaszínház királyi páholy domborművét. Az ország többi részeit is bejárta, hogy az egyes népszokásokat megismerje, majd Németországba ment, hogy az építkezés minden ágában magát kiképezze. Édesanyja és testvérei hazajövetelét kívánták, s az anyai szeretetnek engedelmeskedve Kunszentmártonban telepedett le. Itt megkezdte működését az építkezés terén és 22 éves korában építette Kunszentmártonban a Némedy-házat, s ezt követőleg pedig a Puszta-Tenyő és Hódmezővásárhely helyi érdekű vasúti vonal összes épületét és ezzel egyidejűleg a Körösön át a vasúti hidat, megbízói legnagyobb megelégedésére. Az építkezés terén az ország számos városában működött, s így nagyobb alkotásai voltak, Kolozsvár, Brassó, Piski, Lugos, Zombor, Magyarigen, Fehértemplom, Eperjes, Kassa, Bánfalva, valamint Kunszentmárton környéke hirdetik alkotásait. Munkáiban fáradságot nem ismerve a legnehezebb és legkényesebb munkák elvégzésére is vállalkozott, és mindig a legnagyobb sikerrel fejezte be. Ennek köszönheti, hogy az állami és középítkezések túlnyomó részét vele végeztették. Nagyszámú és nagykiterjedésű építkezéseinél gyakran anyaghiánnyal és rossz minőségű anyagokkal kellett küzdenie és ezért elhatározta, hogy az építkezéseihez szükséges anyagok egy részét maga fogja előállítani, s így 1892-ben tette le a Kunszentmártonban építendő téglagyárának első alapkövét. Építkezése gyarapodásával a kunszentmártoni gyára a környékbeli anyagszükségletet nem tudta kielégíteni, 1899 évben megvette az Öcsöd község határában levő kéziüzemi kisebb téglagyárat. Később a nagy kiterjedésű építkezései kívánatossá tették egy más városban fölépítendő téglagyárat is, és így a harmadik téglagyárának alapkövét Csongrádon helyezte el 1902-ben. Ennek a gyárnak már modernebb felépítése érdekében tanulmányozta a külföldi és különösen a németországi gyárak berendezéseit, melyek alapján építtette meg saját tervei szerint új gyárát. Mikor ezen szándékáról Csongrád város tudomást szerzett, a hivatalos körök nagy örömmel fogadták a produktivitás tervét. Később 1912 évben az agyagipar fejlődése miatt kunszentmártoni téglagyárát újjáépíteni óhajtotta és széleskörű németországi tanulmányai után gyárát hazánk egyik legmodernebb üzemévé szerelte fel. Szabad idejét állandóan tanulmányi utazásaival töltötte; így beutazta Auszriát, Német, Angol, Francia, Dalmát, Szerbia, Olasz, Törökországot és Svájcot. Ennek tulajdonítható széles látóköre. Mátray Lajost a messze környéken mindenki ismerte, mindenki szerette, mint egy igen jó, nemes szívű, tiszta, egyenes gondolkozású és áldozatkész embert. Szegényebb sorsú embereken segített. Szülővárosa fejlődésében igen tevékeny részt vett, úgy munkájával, mint anyagi támogatásával. Így a kunszentmártoni Úri Kaszinó jelenlegi épületét úgyszólván teljesen saját költségén építette fel és azt a Kaszinó testületének ajándékozta. Ezért az Úri Kaszinó érdemeinek elismeréséül emlékét örökké őrzi, s arcképét 1924. november 1-én nagy ünnepség keretében leplezte le és azt a Kaszinó azóta saját helyiségében függesztette ki. A háború kitörése után a hadba vonult katonák hozzátartozói többnyire kereset nélkül maradtak, ezeknek segítségére sietett. A saját hadbavonult alkalmazottai 52 tagból álló családját élelmezte és anyagilag támogatta, míg a nép élelmezésére nagyobb mennyiségű élelmiszert szerzett be, részben saját költségén, majd felállították a Közélelmezési hivatalt, melynek ő volt az elnöke, és vezetése alatt Kunszentmárton lakossága legigazságosabb élelmezéséről gondoskodott. A háborút követő proletárdiktatúra alatt gyárait elkommunizálták, mely lelki egyensúlyát megrendítette és abban a tudatban, hogy egész életének gyümölcsét elvesztette, súlyos beteg lett, s csak hónapok múltán nyerte vissza egészségét. Majd jött a vörös hadsereg kivonulása és a román hadsereg megszállása, a románok fosztogatásai, valamint gyári gépeinek leszerelése és eltulajdonítása. Nagy aggodalmai és izgalmai után 1922. január 30-án meghalt és utolsó óráiban is családjának, városának, hazájának jövőjén csüngött. Halálának hírét nagy részvéttel vette tudomásul szülővárosa, valamint vármegyéje. Temetése 1922. febr. 2-án ment végbe nagy részvét mellett, mert benne egy puritán jellemű, derék magyar embert, egy jó barátot és igazi hazafit gyászoltak." (Forrás: Bugyi Attila, index fórum 28747) Lajos fia: "Mátray László téglagyáros * 1900. Kunszentmárton. A bécsi keresk. akadémiát végezte 1918-ban. 1922-ben vette át atyja 1891-ben alapított nagyszabású és modern téglagyárát. A községi kőhíd létesítéséhez 100 vagon betonkaviccsal járult hozzá. A Tornaegylet dísz tagja, (a motorkerékpár szakosztály vezetője), 1929-1931-ben a Nagykun sportliga motorkerékpáros bajnoka volt." Forrás: http://vfek.vfmk.hu/__________________
__________________
Gyártó: Esterházy Imre (?)
Lelőhely: Csárdapuszta (Magyarország)
Téglaméret: Közepes méretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: Esterházy Imre (?)
Lelőhely: Csárdapuszta (Magyarország)
Téglaméret: Közepes méretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Lelőhely: ? (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Lelőhely: Zsédeny (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
"HE 1861" jelű téglákkal együtt került elő__________________
Származási hely: Tolnanémedi (Magyarország)
Lelőhely: Tolnanémedi (Magyarország)
Tipus: Kúttégla
Karakter: Településnév
Forma: Mélyítésben mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Lelőhely: Magyarország
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Lelőhely: Magyarország
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: zicsi és vásonkői gróf Zichy (II.) Miklós (élt: 1709-1758)
Lelőhely: Neszmély (Magyarország)
Gyártási időszak: 18. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Lelőhely: Budapest (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Karakter: Tükrös
__________________
Lelőhely: Budapest (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Karakter: Tükrös
__________________
Lelőhely: Alsószentiván (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Korona
Forma: Mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Lelőhely: Börzönce (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Lelőhely: Győr (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Lelőhely: Győr (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: Futó Antal (élt: 1882-1958)
Gyártás éve: 1915 -tól / -től
Származási hely: Karád (Magyarország)
Lelőhely: Biatorbágy (Magyarország)
Gyártási időszak: 20. század
Téglaméret: Közepes méretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Erdős János
Származási hely: Hajdúböszörmény (Magyarország)
Lelőhely: Hajdúböszörmény (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Lelőhely: Kereki (Magyarország)
Téglaméret: Közepes méretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Lelőhely: Pusztamagyaród (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Származási hely: Tarcal (Magyarország)
Lelőhely: Tarcal (Magyarország)
Téglaméret: Kisméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Településnév
Forma: Mélyítésben mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Török Sándor
Származási hely: Csárdapuszta (Magyarország)
Lelőhely: Bakonyság (Magyarország)
Gyártási időszak: 18. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Évszám
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
Török Sándor tárnokmester, balatonfőkajári királyi tanácsos az 1750-es években épített kúriát Csárdapusztán, illetve akkor épült a csárda épülete is. A kápolna - levéltári dokumentumok alapján - 1761-ben, és feltehetőleg a Török család temetkezését is szolgálta volna, mert a kis kápolna alá pincét (kriptát?) is építettek. Török Sándor a közeli kisdémi Meszleny birtokról választott feleséget 1744-ben. (Az sem kizárt, hogy előbb volt az esküvő és ekkor kapta hozományként Csárdapusztát) Közel 100 évvel később, 1841. január 9-én, Kossuth is Meszleny lányt vett el, és a népi emlékezet úgy őrzi, hogy az esküvő e kápolnában volt. A kápolnán elhelyezett márványtábla szövege félreérthető. "E kápolnában áldották meg 1841-ben Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia házasságkötését". Kossuth a pesti belvárosi római katolikus plébánián tartotta (zártkörű) esküvőjét. Viszont azt bárhol megáldhatták.__________________
Gyártó: erdődi gróf Pálffy Géza László (élt: 1900-1952)
Lelőhely: Dunakiliti (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Jel Kereszt
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Zsoldos Ferenc (élt: 1832-1905)
Gyártás éve: 1882 -tól / -től
Származási hely: Szentes (Magyarország)
Lelőhely: Szentes (Magyarország)
Tipus: Kúttégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Zsoldos Ferenc (élt: 1832-1905)
Gyártás éve: 1882 -tól / -től
Származási hely: Szentes (Magyarország)
Lelőhely: Szentes (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: Zsoldos Ferenc (élt: 1832-1905)
Gyártás éve: 1882 -tól / -től
Származási hely: Szentes (Magyarország)
Lelőhely: Szentes (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: Zsoldos Ferenc (élt: 1832-1905)
Gyártás éve: 1882 -tól / -től
Származási hely: Szentes (Magyarország)
Lelőhely: Szentes (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Zsoldos Ferenc (élt: 1832-1905)
Származási hely: Szentes (Magyarország)
Lelőhely: Szentes (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
Zsoldos Ferenc (élt: 1832-1905) 1856-ban kezdett téglát gyártani. Az első körkemencét 1882-ben építették. A család a államosításig működtette a téglagyárat.__________________
Lelőhely: Apostag (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Lelőhely: Tiszafüred (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Lelőhely: Tiszafüred (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Lelőhely: Vág (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Karakter: Lábnyom
__________________
Lelőhely: Vág (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Karakter: Lábnyom
__________________
