pecsétes és bélyeges téglák tárháza
pecsétes és bélyeges téglák tárháza
Származási hely: Buda (Magyarország)
Lelőhely: Budapest (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Fischer Lipót
Gyártás éve: 1930 -tól / -től
Származási hely: Nagymaros (Magyarország)
Lelőhely: Szentendre (Magyarország)
Gyártási időszak: 20. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Tükrös Településnév
Forma: Mélyítésben domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Veszprémi Püspökség
Származási hely: Magyarország
Lelőhely: Felsőörs (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: J. Jerabek
Lelőhely: Roudnice Nad Labem (Csehország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Mélyítésben mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Származási hely: Szeged (Magyarország)
Lelőhely: Szeged (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Származási hely: Szeged (Magyarország)
Lelőhely: Szeged (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: Gróf Zichy Ferenc
Származási hely: Zichyújfalu (Magyarország)
Lelőhely: Zichyújfalu (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: Gróf Zichy Ferenc
Származási hely: Zichyújfalu (Magyarország)
Lelőhely: Zichyújfalu (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Származási hely: Győr (Magyarország)
Lelőhely: Győr (Magyarország)
Gyártási időszak: 18. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Évszám
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Származási hely: Győr (Magyarország)
Lelőhely: Győr (Magyarország)
Gyártási időszak: 18. század
Téglaméret: Kisméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Évszám
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Származási hely: Győr (Magyarország)
Lelőhely: Győr (Magyarország)
Gyártási időszak: 18. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Évszám
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Prinz Hermann Markgraf Von Baden (élt: 1628-1691)
Származási hely: Győr (Magyarország)
Lelőhely: Győr (Magyarország)
Gyártási időszak: 17. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Évszám
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: Prinz Hermann Markgraf Von Baden (élt: 1628-1691)
Származási hely: Győr (Magyarország)
Lelőhely: Győr (Magyarország)
Gyártási időszak: 17. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Évszám
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: Prinz Hermann Markgraf Von Baden (élt: 1628-1691)
Származási hely: Győr (Magyarország)
Lelőhely: Győr (Magyarország)
Gyártási időszak: 17. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Évszám
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: Prinz Hermann Markgraf Von Baden (élt: 1628-1691)
Származási hely: Győr (Magyarország)
Lelőhely: Győr (Magyarország)
Gyártási időszak: 17. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Szám
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Hartig és Rothermann
Származási hely: Borbolya (Magyarország)
Lelőhely: Ágfalva (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Mélyítésben domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
Borbolya ma Walbersdorf (Őrvidék) Hartig és Rothermann az Esterházyak téglagyárát bérelték.__________________
Származási hely: Magyarország
Lelőhely: Budapest (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Ligatúra
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Veszprémi Káptalan
Származási hely: Magyarország
Lelőhely: Nagyberény (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Ligatúra Kereszt
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: Veszprémi Káptalan
Származási hely: Magyarország
Lelőhely: Nagyberény (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Ligatúra Kereszt
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
__________________
Gyártó: Misór Ferenc
Származási hely: Hőgyész (Magyarország)
Lelőhely: Hőgyész (Magyarország)
Gyártási időszak: 20. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
Az Apponyiak után herceg Lichtenstein örökölte a téglagyárat, de ő már nem akarta működtetni azt, ezért kiadta bérbe. A bérlő Misór Ferenc volt, és nem pénzzel, hanem téglával fizetett, mert az uradalmi majorságban az épületeken, főleg az istállókon mindig volt javítani való. Forrás: Hőgyészi Magazin 2009 Stefán György: Az Apponyiak és a Misór Feren/ek/__________________
Származási hely: Magyarország
Lelőhely: Veszprém (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Származási hely: Magyarország
Lelőhely: Pettend (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Ligatúra
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Származási hely: Magyarország
Lelőhely: Ságvár (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Származási hely: Magyarország
Lelőhely: Felsőörs (Magyarország)
Gyártási időszak: 19. század
Téglaméret: Közepes méretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
__________________
Gyártó: Jeney Károly (élt: 1824-1894)
Származási hely: Kalocsa (Magyarország)
Lelőhely: Kalocsa (Magyarország)
Gyártási időszak: 19. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Évszám
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Josef Apfelthaler
Származási hely: Pulkau (Ausztria)
Lelőhely: Pulkau (Ausztria)
Téglaméret: Közepes méretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Származási hely: Magyarország
Lelőhely: Szigetmonostor (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
A kamara az 1700-as évek második felében kezdett visszavásárolni birtokokat. Így például az óbudai Zichy uradalmat 1766-ban, de ekkoriban lett kamarai tulajdon a szentendrei uradalom is. Feltételezem, hogy a visegrádi is. A latin rövidítés alapján pedig valószínűleg az 1840-es évekig gyártották.__________________
__________________
Származási hely: Magyarország
Lelőhely: Szigetmonostor (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
A kamara az 1700-as évek második felében kezdett visszavásárolni birtokokat. Így például az óbudai Zichy uradalmat 1766-ban, de ekkoriban lett kamarai tulajdon a szentendrei uradalom is. Feltételezem, hogy a visegrádi is. A latin rövidítés alapján pedig valószínűleg az 1840-es évekig gyártották.__________________
__________________
Származási hely: Magyarország
Lelőhely: Magyarország
Gyártási időszak: 20. század
Téglaméret: Közepes méretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Évszám
Forma: Mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Esterházy
Származási hely: Tata (Magyarország)
Lelőhely: Tata (Magyarország)
Gyártási időszak: 20. század
Téglaméret: Kisméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Korona Településnév
Forma: Mélyítésben domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Dr. Floch Henrik János birodalmi lovag (élt: 1824-1904)
Származási hely: Sződ (Magyarország)
Lelőhely: Budapest (Magyarország)
Gyártási időszak: 19. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Mélyítésben domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
Volt olyan feltételezés, hogy "Johann Hirschmann és Fia, Vác" de még kutatni kell a megfejtést!__________________
Gyártó: radványi gróf Győry Ferenc
Származási hely: Perkáta (Magyarország)
Lelőhely: Perkáta (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Gróf Brunszvik
Származási hely: Martonvásár (Magyarország)
Lelőhely: Martonvásár (Magyarország)
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Korona Tükrös
Forma: Domború
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Scheftsik István (élt: 1829-1900)
Származási hely: Szolnok (Magyarország)
Lelőhely: Szolnok (Magyarország)
Gyártási időszak: 19. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Karakter: Tükrös
Forma: Mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
__________________
Gyártó: Scheftsik István (élt: 1829-1900)
Származási hely: Szolnok (Magyarország)
Lelőhely: Szolnok (Magyarország)
Gyártási időszak: 19. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
Scheftsik István (Námesztó 1829 - Szolnok 1900 okt.7.) Gyógyszerész, gyártulajdonos, földbirtokos, Szolnok polgármestere. Apai ágon Árva vármegyéből származott. Édesapja, Schefcsik György – nevét a halálozási anyakönyvben cs-vel jegyezték be – kereskedő (élt:1782-1871), édesanyja a privigyei születésű Gorlay Katalin volt. Scheftsik István 1851-ben gyógyszerészi szakképesítést szerzett és még ebben az évben Mezőtúron kezdte meg patikusi működését. Neje, Szkicsák Karolin (élt: 1834-1908). Valószínűleg Scheftsik István gyógyszerész testvére volt Scheftsik Jakab nőtlen, mezőtúr-pusztapói földbirtokos, aki Mezőtúr külhatárában, Pusztapón 137 kh-as földingatlannal rendelkezett. 1884-ben történt elhalálozását a fennmaradt levéltári iktatókönyvek szerint, hosszú évekig tartó pereskedés követte a már régóta Szolnokon élő Scheftsik István és egy bizonyos Scheftsik-Szabó Róza között, amelyet valószínűleg az asszony nyert meg. 1895-ben ugyanis már ő a pusztapói birtok tulajdonosa. Scheftsik 1852-ben költözött Mezőtúrról Szolnokra, egy gyógyszertár működtetésére nyert jogot és 13 évig önálló gyógyszerészként működött a Tisza-parti városban. Megvásárolta a jelenlegi megyei bíróság helyén álló Agnelly-féle patikát, és azt a mai Táncsics Mihály utca sarkára helyezte át. A gyógyszertárat rövid idő alatt virágzó üzletté fejlesztette. Az 1860-as évek elején kád- és gőzfürdőt épített, majd 1865-ben Horánszky Istvánnak eladta az „Isteni Gondviselés” névre átkeresztelt patikáját, amelyet az ugyancsak nagy múltú Horánszky család 1903-ig kezelt. Az 1860-as évek közepén égett le a Korponai-féle gőzmalom Szolnokon és Scheftsik István a váratlan lehetőséget kihasználva, a jelenlegi Szigligeti Színház mögött, a gyógyszertárért kapott pénzen malmot épített. Tőkés társaitól, Reinheimer és Klein nevű szolnoki polgároktól később megváltotta üzletrészüket és így a Szent Istvánról elnevezett gőz- és fűrészmalomnak egyedüli tulajdonosa lett. A fürdőépület ugyancsak itt, a Tisza-parthoz közel állt. A fűrészüzemet évekkel a malomépület létesítése után, 1872-ben nyitotta meg, maximálisan kihasználva ipartelepe számára a gabonás hajók forgalmát, a Máramarosból tutajok formájában leúsztatott faanyag szállítását. Ezzel egyidejűleg Scheftsik bérházakat, üzleteket és nagyobb földingatlanokat is vásárolt. Az 1870-es évek elejétől, Scheftsik István egyre inkább bekapcsolódott a helyi közéletbe. 1874-ben a város rendes tanácsosává választották. Elsősorban Horánszky Nándor, a szolnoki választókerület szabadelvű párti országgyűlési képviselője és a várossal határos kincstári uradalom ispánja támogatását élvezte. 1876. február 27-én, Hubay Ferenc lemondása után a városi képviselőtestület Scheftsik Istvánt Szolnok polgármesterévé választotta. Ugyancsak 1876-ban, Scheftsik polgármesterré választásának évében alakították át a magyarországi megyerendszert. Ekkor szüntették meg a Jászkun Kerületet és hozták létre Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. A viszonylag fejlett iparral, ám igen elmaradott infrastruktúrával rendelkező Szolnok, csak kitartó küzdelem árán lehetett megyeszékhely, mivel erre a státuszra a jóval népesebb Jászberény és Karcag is pályázott. Scheftsik polgármester ismét kiváló szervezőkészségről tett tanúságot és megszerezte Gorove Istvánnak, a Szabadelvű Párt országos elnökének támogatását, és az ő közvetítésével Tisza Kálmán miniszterelnök bizalmát is. A szolnoki és Külső-Szolnok megyei kötődésű befolyásos politikusok, Gorove, Horánszky és Szapáry Gyula együttes közbenjárásának köszönhetően, a harcból Szolnok került ki győztesen és elsősorban kedvező közlekedési adottságainak figyelembevételével megyeszékhellyé válhatott. Scheftsik István sikeres lobbizásának jutalmául, azt a megtisztelő megbízást kapta, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tisztikarát ő üdvözölhette először az első megyegyűlésen. A gyűlést 1876. szeptember 4-én, a mai Szigligeti utca végén, a Scheftsik kertben tartották meg, abban az alkalmi faépítményben, ahol a Scheftsik család nagyvonalú támogatásával vándor színtársulatok léptek fel. 1884-ben Scheftsik István régi vágya teljesült, amikor a király az ország nemeseinek sorába emelte, s egy évvel később „szolnoki” előnevet adományozott neki. Scheftsik István 1900. október 7-én, egy korábbi lábsérüléséből származó vérmérgezés következtében hunyt el. Állítólag fatelepén rozsdás szögbe lépett, a seb elfertőződött és ez végül, hosszas szenvedés után halálát okozta. A legendás hírű szolnoki nagyvállalkozót, akinek emlékéhez szinte kizárólag csak pozitív tettek fűződtek, az ekkor emelt és mindmáig meglévő, díszes családi kriptában helyezték végső nyugalomra.__________________
Karakter: Lábnyom
__________________
Gyártó: Scheftsik István (élt: 1829-1900)
Származási hely: Szolnok (Magyarország)
Lelőhely: Szolnok (Magyarország)
Gyártási időszak: 19. század
Téglaméret: Nagyméretű tégla
Tipus: Falazótégla
Forma: Mélyített
Tégla tulajdonosa: Kincses László
További információk:
Scheftsik István (Námesztó 1829 - Szolnok 1900 okt.7.) Gyógyszerész, gyártulajdonos, földbirtokos, Szolnok polgármestere. Apai ágon Árva vármegyéből származott. Édesapja, Schefcsik György – nevét a halálozási anyakönyvben cs-vel jegyezték be – kereskedő (élt:1782-1871), édesanyja a privigyei születésű Gorlay Katalin volt. Scheftsik István 1851-ben gyógyszerészi szakképesítést szerzett és még ebben az évben Mezőtúron kezdte meg patikusi működését. Neje, Szkicsák Karolin (élt: 1834-1908). Valószínűleg Scheftsik István gyógyszerész testvére volt Scheftsik Jakab nőtlen, mezőtúr-pusztapói földbirtokos, aki Mezőtúr külhatárában, Pusztapón 137 kh-as földingatlannal rendelkezett. 1884-ben történt elhalálozását a fennmaradt levéltári iktatókönyvek szerint, hosszú évekig tartó pereskedés követte a már régóta Szolnokon élő Scheftsik István és egy bizonyos Scheftsik-Szabó Róza között, amelyet valószínűleg az asszony nyert meg. 1895-ben ugyanis már ő a pusztapói birtok tulajdonosa. Scheftsik 1852-ben költözött Mezőtúrról Szolnokra, egy gyógyszertár működtetésére nyert jogot és 13 évig önálló gyógyszerészként működött a Tisza-parti városban. Megvásárolta a jelenlegi megyei bíróság helyén álló Agnelly-féle patikát, és azt a mai Táncsics Mihály utca sarkára helyezte át. A gyógyszertárat rövid idő alatt virágzó üzletté fejlesztette. Az 1860-as évek elején kád- és gőzfürdőt épített, majd 1865-ben Horánszky Istvánnak eladta az „Isteni Gondviselés” névre átkeresztelt patikáját, amelyet az ugyancsak nagy múltú Horánszky család 1903-ig kezelt. Az 1860-as évek közepén égett le a Korponai-féle gőzmalom Szolnokon és Scheftsik István a váratlan lehetőséget kihasználva, a jelenlegi Szigligeti Színház mögött, a gyógyszertárért kapott pénzen malmot épített. Tőkés társaitól, Reinheimer és Klein nevű szolnoki polgároktól később megváltotta üzletrészüket és így a Szent Istvánról elnevezett gőz- és fűrészmalomnak egyedüli tulajdonosa lett. A fürdőépület ugyancsak itt, a Tisza-parthoz közel állt. A fűrészüzemet évekkel a malomépület létesítése után, 1872-ben nyitotta meg, maximálisan kihasználva ipartelepe számára a gabonás hajók forgalmát, a Máramarosból tutajok formájában leúsztatott faanyag szállítását. Ezzel egyidejűleg Scheftsik bérházakat, üzleteket és nagyobb földingatlanokat is vásárolt. Az 1870-es évek elejétől, Scheftsik István egyre inkább bekapcsolódott a helyi közéletbe. 1874-ben a város rendes tanácsosává választották. Elsősorban Horánszky Nándor, a szolnoki választókerület szabadelvű párti országgyűlési képviselője és a várossal határos kincstári uradalom ispánja támogatását élvezte. 1876. február 27-én, Hubay Ferenc lemondása után a városi képviselőtestület Scheftsik Istvánt Szolnok polgármesterévé választotta. Ugyancsak 1876-ban, Scheftsik polgármesterré választásának évében alakították át a magyarországi megyerendszert. Ekkor szüntették meg a Jászkun Kerületet és hozták létre Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. A viszonylag fejlett iparral, ám igen elmaradott infrastruktúrával rendelkező Szolnok, csak kitartó küzdelem árán lehetett megyeszékhely, mivel erre a státuszra a jóval népesebb Jászberény és Karcag is pályázott. Scheftsik polgármester ismét kiváló szervezőkészségről tett tanúságot és megszerezte Gorove Istvánnak, a Szabadelvű Párt országos elnökének támogatását, és az ő közvetítésével Tisza Kálmán miniszterelnök bizalmát is. A szolnoki és Külső-Szolnok megyei kötődésű befolyásos politikusok, Gorove, Horánszky és Szapáry Gyula együttes közbenjárásának köszönhetően, a harcból Szolnok került ki győztesen és elsősorban kedvező közlekedési adottságainak figyelembevételével megyeszékhellyé válhatott. Scheftsik István sikeres lobbizásának jutalmául, azt a megtisztelő megbízást kapta, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tisztikarát ő üdvözölhette először az első megyegyűlésen. A gyűlést 1876. szeptember 4-én, a mai Szigligeti utca végén, a Scheftsik kertben tartották meg, abban az alkalmi faépítményben, ahol a Scheftsik család nagyvonalú támogatásával vándor színtársulatok léptek fel. 1884-ben Scheftsik István régi vágya teljesült, amikor a király az ország nemeseinek sorába emelte, s egy évvel később „szolnoki” előnevet adományozott neki. Scheftsik István 1900. október 7-én, egy korábbi lábsérüléséből származó vérmérgezés következtében hunyt el. Állítólag fatelepén rozsdás szögbe lépett, a seb elfertőződött és ez végül, hosszas szenvedés után halálát okozta. A legendás hírű szolnoki nagyvállalkozót, akinek emlékéhez szinte kizárólag csak pozitív tettek fűződtek, az ekkor emelt és mindmáig meglévő, díszes családi kriptában helyezték végső nyugalomra.__________________
Karakter: Lábnyom
__________________
