pecsétes és bélyeges téglák tárháza
pecsétes és bélyeges téglák tárháza
Say Ferenc életpályáját, munkásságát feldolgozta Kovács Eleonóra
"Édesapja idősebb Say Ferenc királyi mérnök, építész és Székesfehérváron városi bizottsági tag, édesanyja Tschida Teréz. A gyermekek közül Ferenc követte apját az építészi pályán, testvérei közül Viktor ügyvéd, Rudolf katonatiszt, Károly jogász (törvényszéki tanácselnök) lett. Középiskoláit a ciszterci rend székesfehérvári nagygimnáziumában végezte 1864 és 1873 között. 1880. szeptember 20-án vette feleségül Helmstreit Aloysiát, ám házasságuk gyermektelen maradt. A Say-házaspár Székesfehérváron, a Budai út 17. szám alatti házban lakott. Say Ferenc számos jelentős, városképi szempontból is fontos épületet tervezett, amelyek elsősorban Székesfehérvár belvárosának arculatát határozták meg. Középületek (iskolák, katonai épületek, hivatalok) és lakóházak tervei egyaránt munkái között találhatók. Az általa tervezett létesítmények a belváros jelentős pontján a Kossuth és a vele szomszédos utcákban (Petőfi u., Táncsics. u., Koronázó tér) találhatók, s az adottságaikban összeillő épületek szinte összefüggő tömböt eredményeznek. (...) Jelentős általa tervezett épület a Budai út 41. szám alatt a császári és királyi 10-es, „a fehérvári” huszárok elhelyezését szolgáló József Főherceg Lovassági Laktanya, amely 1892-ben épült. Később, a II. világháború végéig a tábori tüzérek állomásoztak benne, majd szovjet laktanya lett. (...) Nem csupán Székesfehérváron, de Fejér megye más településein is vannak általa tervezett épületek, így pl. Velencén az 1889-89-ben épült Meszleny-Wenckheimkastély tervezése fűződik nevéhez. (...) Siófokon is számos köz- és magánépület megtervezése fűződik a nevéhez. Szállodákat, valamint a villasor épületeit (36 épületet) tervezte. E jelentős munka emlékét őrzi az is, hogy Siófokon utcát neveztek el az építészről. A Sión átvezető siófoki vashíd tervezése – 1893-ban – is az ő munkáját dicséri."
A teljes írás itt elérhető: http://fmmk.hu/mernokokfejerben/imapbuilder/SayF.pdf
Ezzel nem is kívánok bővebben foglakozni. Két apró, de nem lényegtelen dolgot viszont hozzáfűznék az írásához.
Az egyik, hogy már az elején ellentmondásba keveredik önmagával. Lásd: “Székesfehérvári születésű építész” a következő bekezdésben viszont az olvasható, hogy “Kecskeméten született”.
Ez azért is megdöbbentő, mert egy Székesfehérvárat kutató helytörténésznek illene legalább egyszer ránéznie egy térképre.
Asszem ezek után nyilvánvaló, hogy az 1700-as évek közepétől Székesfehérváron lakó család nem utazott Kecskemétre szülni!
Say Ferenc Székesfehérvár Kiskecskemét nevű városrészében született 1854. 10. 17-én, és itt is hunyt el 1928. 03. 11-én.
Emellett itt tanult, itt lakott és egész életében itt dolgozott Székesfehérvárért, ennek ellenére nemhogy utca, de még egy emléktábla sem őrzi emlékét. Miközben Goldzicher Ignácról, Vámbéry Árminról, Csoóri Sándorról…, illetve Schwäbisch Gmündről (ez utóbbi Székesfehérvár testvérvárosa 1991 óta) utcák vannak elnevezve.
Valószínűleg a téves születési hely meghatározása miatt maradt le a "Híres székesfehérváriak listája" Wikipédia oldalról is.
A másik adat ami kimaradt Say élettörténetéből, hogy több, a századforduló környékén élt építészhez hasonlóan, a tervezés és kivitelezés mellett saját maga állította elő az építőanyagot. (A fenti jobboldali térképen bekarikázva Say Ferenc téglagyárának helye. A Kiskecskemét felirat fölötti "ZO" - ziegelofen, Mann József téglagyárát jelöli!)
Téglái feltehetően 1917-1928 között készültek.
