pecsétes és bélyeges téglák tárháza
pecsétes és bélyeges téglák tárháza
A téglák jelzése a történelmi Magyarországon a 16-ik század közepétől már fellelhető és a 20-ik század közepéig visszavezethető. Az első jelzések katonai jelek voltak. A későbbiekben megjelennek a téglákon a katonai rangok, egyházi méltóságok, évszámok és az uradalmi rangok a koronák. A téglagyártó mesterek monogramjai is visszaköszönnek a téglákról. A mi kutatásunkban Kenderes és a hozzátartozó településrészek tégláit dolgozzuk fel. A téglajelek kutatásában sok segítséget kaptunk a Monarchia bélyeges téglagyűjtő egyesülettől, amelynek mi is tagjai vagyunk. Az általunk behatárolt kor az a kor amikor a téglákat jelekkel ellátták, így a birtokviszonyokat is innen kezdjük el vizsgálni. A téglajelek megfejtésében fontos a lelőhely az épület helyrajzi száma az építtető, majd az öröklő vagy vevő család beazonosítása. A következő felsorolásban végig taglaljuk Kenderes, Bánhalma és Kakatpuszta régi birtokosait, majd bemutatjuk a talált beazonosított tégláinkat.
Harmadik katonai térképen (1869-1887) látható Kenderes, Kakatpuszta és Bánhalma valamint megjelöltük 1-es számmal (Z.S.) a téglavető és az agyaggödrök helyét, 2-es számmal pedig a később létesült téglagyár helyét.
Kenderes a 17.század második felében a török-tatár hadak pusztításától sokat szenvedett, a Rákóczi-szabadságharc idején pedig a rácok prédálták fel. A szatmári békekötés után kétharmad része örökség révén Károlyi Sándor generális tulajdonába került, de egyharmada továbbra is a pálosoké maradt.
A Károlyi- vagy más néven grófi rész az 1732-ben átmenetileg az újratelepítést végrehajtó Hodossy János kezére, később pedig a Forgách és Haller grófok birtokába jutott. Bánhalmán és Kakatpusztán a roffi Borbélyok, tőlük pedig öröklés útján a 18.század végén a Magyary-Kossák, s végül a 19. század közepén a nagybányai Horthy család szerzett birtokot. Az 1784-ben feloszlatott pálos rend földbirtoka a katolikus vallásalap és a magyar kamara tulajdonába került.1
Tulajdonosok és új tulajdonosok alakulása Kenderes-Bánhalma-Kakatpuszta településrészein. Kakatpuszta: 1726-ban már biztosan birtokos volt a roffi Borbély család, akkor Borbély (I.) Mihályt, a törökszentmiklósi Almásy családot, valamint a kincstárt említették a puszta földesúraként. Borbély (II.) Mihály földbirtokos itteni földjeinek egy része 1804-ben a lánya, Borbély Borbála bizáki Puky Simonnal kötött házassága révén a Puky család tulajdonába került. Amikor a Puky-Borbély házaspár lánya, Puky Amália 1827-ben nagybányai Horthy (III.) István felesége lett, kakatpuszta a Horthy család tulajdonába került. Az államosításig a Hothy család tulajdonát képezte.2
Bánhalma: A 18. század közepére két nagyobb uradalom alakult ki, az orczi báró Orczy családé és a roffi Borbély családé. Orczy (I.) István vételútján szerezte meg 1727-ben Bánhalma ½ részét majd fia, Orczy Lőrinc 1767-ben a gymesi és gácsi Forgách grófok itteni birtokrészét is megvásárolta. Borbély (I.) Mihály pedig III. Károly király adományaként jutott itt birtokrészhez. Borbély (I.) Mihály egyik lányát Borbély Zsuzsaannát 1747-ben nagysarlói Magyary-Kossa (I.) István vette feleségül így a Magyary-Kossák is birtokosok lettek Bánhalmán. 1780-ban a fő örökös Borbély József elhalálozik, így a Magyary-Kossák földterülete tovább növekszik. Magyary-Kossa (IV.) István 1855-ben házasságot köt nagybányai Horthy Jolánnal. Az államosításig a Magyary-Kossa család tulajdonát képezte. Az Orczy család itteni birtokrészeit a 19 század közepe táján eladta kaprioriai báró Wodianer Mór bankárnak, a Dunagőzhajózási Társaság vezérigazgatójának. Amikor Wodianer báró második lánya, Gabriella bárónő feleségül ment hídvégi és oltszemi Nemes (I.) Vincéhez a bánhalmai birtokrészek a házaspár tulajdonába kerültek. Az államosításig a Nemes család tulajdonát képezte. 2
Kenderes: 1711-ben Kenderes település egyharmad részét a pálos szerzetesrend birtokolta, kétharmad részét kitevő a Bosnyák-féle birtokrészen több örökös osztozott ekkor, a csábrági és szitnyai Koháry, valamint az orczi Orczy családok is rendelkeztek itt földterülettel. Nagykárolyi gróf Károlyi Sándor 1723-ban igény támasztott a Bosnyák-féle kétharmados birtokrészre a magyarbéli Bosnyák családdal fennálló rokonságra hivatkozva, a birtokrészt 1726-ban sikerült is megszereznie. Károlyi ekkor egyesitette kenderesi, bánhalmai és kakati földterületeit, majd az uradalom felét 1727-ben zálogba adta egy helybeli kuriális nemesnek, Hodossy Jánosnak, akit egyúttal a török hódoltság alatt elnéptelenedett Kenderes újra telepítésével is megbízott. 2
Károlyi Sándor fia Károlyi Ferenc 1732-ben a megmaradt uradalmi részt is átengedte Hodossy Jánosnak. Így a Hodossyak Kenderes kétharmadát, a pálosok pedig egyharmadát bírták. Az 1740-es években változás következett a birtokviszonyban ugyanis Károlyi Ferenc húgának, hallerkeöi Haller Gáborné Károlyi Klára grófnőnek sikerült visszaperelnie a Hodossyaktól a Kenderesi birtokokat. Károly Ferenc halála után a hallerkeöi gróf Haller és ghymesi és gácsi gróf Forgách családok bonyolódtak perbe a birtok tulajdonjogát illetően, végül 1769-ben Károlyi Klára fiának, Haller Istvánnak az özvegye, göncruszkai Kornis Zsuzsanna (Krisztina) grófnő kerül ki győztesen a perből ugyanakkor a Károlyiak is birtokosok maradtak a faluban. Károlyi Ferenc fia Károlyi Antal 1778-ban átengedte a kenderesi birtokait a Haller rokonságnak. A pálos rend mellett a Hallerek voltak a település földesurai egészen 1782-ig ekkor ugyanis II. József rendeletére a pálos rendet feloszlatták, a szerzetesek földjei pedig a Vallásalap tulajdonába kerültek. 2
Gróf Haller Antal 1792-ben kenderesi birtokát elzálogosította dévaványai Halasy Mártonnak, amely később végleg a Halasy család tulajdonába kerül. A kenderesi birtokot a földbirtokostól fia Halasy Károly örökölte. Halasy Károlytól pedig fia Halasy József örökölte. Halasy József lányát, Halasy Paulát 1857-ben nagybányai Horthy (IV.) István vette feleségül, aki a 19 század közepén költözött Kakatpusztára az anyjától bizáki Puky Amáliától örökölt birtokára. A kenderesi birtok államosításig szintén a Horthy család tulajdonát képezte. 2
A birtokviszonyok alakulásának bemutatása után a talált téglákat szeretnénk bemutatni a következő fényképeken.
Koháry (?)
Forgách (?) Magyary-Kossa
Magyary-Kossa
Orczy (?) Károlyi pálos
pálos (Pauli Primi)
Gróf Haller
Vallásalap (??)
Borbély
Halasy
Szabó István Szabó Róza Kenderesi Téglagyár
A fotóanyag feltöltése folyamatban…
Forrás:
-1 Cseh Géza-Szikszai Mihály: Kenderes (Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2000)
-2 Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon 6-7 kötet, (Fo-Rom Invest, Budapest, 2005)
-3 Edvi Illés S.: A magyar királyi államvasutak és az üzemükben levő helyi érdekű vasutak áruforgalmi viszonyai (Budapest, 1896)
-4 Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1925.októberi (59. évfolyam, 220-246. szám)
-5 Pártos Szilárd: A magyar gyáripar évkönyve és címtára. (Budapest, 1941)
A cikk (kevesebb fotóval illusztrálva) megjelent a Honismeret c. folyóirat 50.évfolyam 4. számában, 2022 augusztusában.
