pecsétes és bélyeges téglák tárháza
pecsétes és bélyeges téglák tárháza
"A Miesbach-Drasche-féle és Lechner téglagyárak közötti kis téglavetőt a 19. századi térképek általában jelölik. 1848-as térképen Weber, 1869 körül már „Samueli téglavetője" a neve. 1869-ben „téglagyári munkáslakásokat", 1870-ben téglagyárat építenek, 1873-ban pedig a „téglaégető kémények nagyobbítása történik". Még egy 1880-as térkép is „Samueli Z. O." névvel jelöli, de a terület 1882-ben már dr. Örley Lajosé. (...) Korai szomszédja volt 1868-tól a Kőszénbánya' s Téglagyár Társulat Pesten, mely a téglajelek szerint -legalább egy ideig - saját körébe vonta. Téglajelei e két korszak szerint alakultak. Előbb két külön négyzetben az S M betűk, majd nyújtott, hegyesített téglány formában, S M a KTTP kalapácsaival kiegészítve." olvasható Kádár József Kőbányai téglagyárak c. könyvében.
Korábban több gyűjtő is írta, hogy (idézem): „nem sorsdöntő”, „ettől még nem fog a világ összedőleni”, ha tévesen írunk le egy nevet, dátumot.
Ebből viszont az ő logikájuk alapján az következik, hogy ha helyesen írjuk le az sorsdöntő, és akkor a világ össze fog „dőleni”. Mert ha nem így lenne, akkor akár elsőre is lehetne helyesen másolni az adatokat, hiszen elvileg az sem sorsdöntő, ha valami helyesen van írva!
Sámuely téglavetője egy többször is hitelesített térképen:
Az alábbi négy téglán jó eséllyel Sámuely (á-val és ipszilonnal a végén!) Mór monogramja látható!
A téglagyári munkáslakásokról szóló kérvényt nem "Samueli" írta alá! (Egyszerű másolási feladat!)
Rejtély, hogy Kádár honnan vette az infót, hogy Samueli Mór kéményeket akar "nagyobbítani"? Számuely N. (tehát nem Samueli és nem Mór!) kérvényében egyetlen kéményt említ, mellesleg azt írja, hogy "meghosszabbítani" akarja.
Az kézírás alapján is egyértelműen kitűnik, hogy a két kérvényt nem ugyanaz a személy írta.
Egy bizonytalan helyesírású névnél (A Sámuely pont nem az) döntő bizonyíték, hogy az illető hogyan írta le a saját nevét!
Hab a tortán, hogy a könyvben - és minden egyéb kiadványban, fórumon - illusztrációnak mellékelt "S kakapácsok M" jelű tégláknak valószínűleg semmi köze sem Sámuely, sem Samueli Mórhoz!
Dr. Gecse téves elmélete volt, hogy amelyik téglán kalapácsok vannak, az azért van, mert felvásárolta a KTTP. Ha 1882-ben (már) dr. Örley Lajosé a gyár, az annyit jelent, hogy korábban soha nem volt a KTTP tulajdona!
A KTTP a „Kőszénbánya ’s Téglagyár Társulás Pesten” cég rövidítése. Akinek nem megy az aposztróf használata, az inkább írja ki, hogy „és”!
(Az aposztróf vagy hiányjel ( ’ ) legtöbbször a szórészek, betűk elhagyását jelölő írásjel. Jelen esetben az „é”-t pótolja, tehát a „Kőszénbánya” szótól szóközzel kell elválasztani! Persze ez sem „sorsdöntő”, de minősíti azt aki rosszul írja.)
Az "S kakapácsok M" téglából létezik nagyméretű is, de a kisméretű téglák alapján valamikor egy, az 1910-1930 közötti időszakban működő gyárban készíthették őket, jó 30 évvel a Sámuely-féle téglák után.
