pecsétes és bélyeges téglák tárháza
pecsétes és bélyeges téglák tárháza
Téglajel kutatásnál alap, hogy abból indulunk ki, a talált téglát helyben gyártották. Természetesen épületből – például bontás során - előkerült téglák esetében! A raklapon, sitt-telepen talált téglának már bizonytalan(abb) a származási helye! Alsómocsoládon a Sztankovánszky kastély közelében talált VSP (és felcserélt betűkkel is) jelentése „adta magát”: Vitéz Sztankovánszky Pál.
Természetesen a feltételezést bizonyítékokkal illik alátámasztani.
Tévedés 1.
Az életrajzi adatok nem bizonyítékok!
„Sztankovánszky Pál a Tolna megyei Kajdacson született 1890. május 22-én.” De ez nem bizonyítja, hogy övé a téglajel! Mint ahogy az sem bizonyíték semmire, hogy „A világháború elejétől az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített a 13 cs. és kir. huszárezredben, harcolt az orosz és olasz fronton, kétszer megsebesült és mint tartalékos főhadnagy szerelt le.”
Bizonyíték: „A család a hivatali pályán emelkedett fel a 17. század végén, Sztankovánszky András Győr és Veszprém megyékben töltött be különböző pozíciókat (…) s 1724-ben ennek köszönhetően szerezte a Tolna megyei Kajdacsot és a baranyai Mocsolád pusztát, és ekkortól kezdve tudatosan ezt kívánta családi központként kiépíteni. A körülbelül 1200 hold nagyságú szántóból, erdőből, rétből és legelőből álló Mocsolád, valamint a négyszer nagyobb kajdacsi birtoktest révén Baranya és Tolna nagyobb birtokosai közé tartoztak (…)
A következő generációk egyben tartották az örökséget, míg végül Sztankovánszky Pál (1890–1945) felnőtt fejjel át nem vette az ekkor már Alsómocsolád néven ismert baranyai birtokot. (…) A család kezében Mocsolád a 19. században virágzó birtokká fejlődött. (…) a folyamatosan 16-17 embert foglalkoztató majorságban kukoricát, lencsét, burgonyát termesztettek, valamint jelentős sertés- és birkatenyésztéssel is foglalkoztak. Látványos beruházásokról nem tudunk, mert a takarékos életvitelre berendezkedő Sztankovánszkyak mindig pontosan felmérték anyagi lehetőségeiket, és csak kellő körültekintés után fogtak bele nagyobb fejlesztésekbe. Erre példa, hogy a jövedelmező birtok segítségével a család 1920-ban Mocsoládon egy hatalmas park közepén kellemes kúriát épített a maga számára.”
Forrás: Turakonyvek.hu/elmeny/neves_elodeink (Dr Varga Szabolcs írásából)
A családtörténet bizonyítja, hogy a Sztankovánszky Pálnak köze volt Alsómocsoládhoz, illetve maga a kúria.
Tévedés 2.
„A következő kérdés az volt, hogy hol égethette a téglákat?”
A földbirtokos a birtokán belül bárhol égethetett! Lehetőség szerint pedig a felhasználás helyéhez legközelebb található alkalmas alapanyag lelőhelyén égetett, minimálisra csökkentve a szállítás költségeit és veszélyeit. Értelmetlen dolog görcsösen ragaszkodni ahhoz, hogy katonai térképen jelölt égetőhelyet (ZO - Ziegelofen), vagy téglaházat keresgéljünk.
A katonai térképek 30-40 évenként készültek. A felmérés idején működő téglaégetők helyét jelölték, amik akár a következő évben megszűnhettek, máshol új égetőhelyek alakulhattak ki…
Ésszerűbb abból az egyszerű tényből kiindulni, hogy a földbirtokos a földbirtokán égetett. Így például Sztankovánszky Pál Alsómocsoládon. Lényegtelenek a GPS koordináták!
Sok földbirtokos és egyházi égető kezdett eladásra gyártani a saját szükségletre gyártás mellett. Ezek az eladásra termelő téglaégetők – később téglagyárak – már fix, helyhez kötött üzemek voltak. Ezeket a különböző időpontokban készült térképek is ugyanoda jelölik.
Emellett már a 18. század elejétől megjelentek a „téglaipari vállalkozók”, akik vagy a földbirtokostól, vagy a település használatában lévő földet bérelték ki téglaégetés céljára. E bérlőkről nem minden esetben maradt fenn írásos bizonyíték, így téglajeleikre sok esetben nehéz megfejtést találni. A kereséshez segítség lehet a földrajzi neveket összegyűjtő kiadványok.
Ezeket a kiadványokat az írásbeli nevek (levéltári források, régi birtoktérképek, birtokperek, vízrajzi térképek…) kigyűjtése mellett a lakosok megkérdezésével, majd a kapott információk összevetésével, egyeztetésével készítették. Nem zárható ki, hogy a rengeteg információ közé esetleg téves is bekerült!
Tévedés 3.
A Baranya megye földrajzi nevei I. kiadványban (szerk: Pesti János) – és csak ott! – szerepel, hogy Alsómocsoládon Kiss József alapított téglagyárat.
Minden más hitelesnek tekinthető forrás Kiss Mihály téglagyárost említ, aki 1928-ban alapította téglagyárát.
Kezdő téglajel-kutatóknak javaslom: ne ragadjanak le az első találatnál, hanem több - lehetőleg egymástól független - infót is ellenőrizzenek, így kisebb az esélye, hogy téves infóra építenek fel egy elméletet!
A Baranya megye földrajzi nevei I. kiadványban ez olvasható az Alsómocsolád szomszédjában található Mágocs településnél: "Téglaházi-dülő (…) 'Ziegelofengewende' [K12: Olaszfalu] S, sz. 1800 táján téglavető működött itt. Ennek kb. 1930-ig olasz munkásai, vezetői voltak. Lakóházaik ebben a dűlőben álltak. Egy Barent Benegiotte Regatini téglamesterre még ma is emlékeznek az idősebb mágocsi emberek."
Pontosan ugyanezek a "téglaházi dűlő" és "Olaszfalu" földrajzi nevek találhatóak Alsómocsolád településnél is.
Ha összerakjuk a két infót a "kb. 1930-ig" és az "1928-ban alapította" közé nem is fér be a nemlétező Kiss József téglagyáros!
Alsómocsoládon és a környező településeken is, a „KIS” feliratú téglákkal jellemzően együtt kerül elő a „KM” téglajel, és méretük is megegyezik. Ebből arra lehet következtetni, hogy kb. egy időben készülhettek. Azonos a gyártójuk.
Vitéz Sztankovánszky Pál téglái méretben is és jelölésük stílusában is erősen eltérnek Kiss Mihály tégláitól. Valószínűleg saját embereivel égettette saját használatra.
Az alsómocsoládi kastély építését 1920-ra, illetve a 20-as évek elejére datálják. Vitéz Sztankovánszky Pált viszont mindenféle téves híresztelés ellenére 1922 augusztus 15-én délelőtt 10 órakor avatták vitézzé!
Következésképpen a „VSP” jelülésű téglák e dátum után készültek. Egyelőre kérdés, hogy a kastélyban milyen téglák találhatóak, mert abból pontosabban meghatározható lenne az építés ideje.
