pecsétes és bélyeges téglák tárháza
pecsétes és bélyeges téglák tárháza
Egy téglagyűjtő ismerősöm megkérdezte tőlem, hogy mit tudok az annak idején a Feneketlen-tónál működő téglagyárról? Mivel csak annyit tudtam, hogy a tó egy téglagyár agyaggödre volt, elkezdtem kutatni. Amit találtam annak viszont még az „igazságtartalma” is legendának tűnik.
A téglagyár agyaggödre 1927-ben (Forrás:https://i.pinimg.com/564x/ea/39/01/ea39019e3d09617af661282cb85620e0.jpg)
A Wikipédiából:
"a 18. század végén téglagyárat hoztak létre a mai Kosztolányi Dezső téren, az agyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások. Maga a tó 1877-ben keletkezett, amikor az egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak. (…) 1889-ben bezáratták a téglagyárat, a talajvíz pedig szép lassan feltöltötte az agyaggödröt. (…) A legkorábbi legenda szerint amikor az egykori téglagyári gödröt forróvíz borította el. A munkások szerszámaikat és gépeiket veszni hagyva menekültek kifelé a gödörből, amelyet teljesen megtöltött a beáramló víz. Sokáig tartotta magát az a legenda, hogy a munkagépek és azok kezelőinek maradványai még mindig a tó feneketlen mélyén hevernek. (…) 1877-ben téglagyári agyagbányaként kezdték kiásni a tó medrét, amelyben fokozatosan felgyűlt a talajvíz. 1899-ben bezárták a téglagyárat..."
(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Feneketlen-t%C3%B3)
„A tó környékének beépítése azután kezdődött meg, hogy a ciszterci szerzetesek 1912-ben Budán is megtelepedtek (...) a Szent Imre-templom és a Szent Imre-gimnázium ma is látható a tó szomszédságában. Erre az időszakra nyúlik vissza az a történet is, amelynek a hagyomány szerint a hely a nevét köszönheti. Eszerint az építkezést megelőzően a munkások megkezdték a tó mögötti hegyoldal elbontását, és onnan a vízbe szórták az összegyűjtött földet. Furcsa módon azonban a föld nem süllyedt le a tó fenekére, hanem a vízben lebegett, így kapott lábra az a különös monda, miszerint a tónak talán nincs is feneke.”
(Forrás: https://funiq.hu/3390-feneketlen-tó-és-környéke)
Ehhez képest a valóság: A „feneketlen” 4-5 métert jelent. Ennyi a tó átlagmélysége. Egy 1873-ra keltezett térkép szerint már víz áll az agyaggödörben, mely feltehetően a kitermelés kezdete óta összegyűlt talajvíz. A mai Kosztolányi Dezső tér (körrel jelölve) helyén soha nem volt téglagyár.
„1867. július 23-i keltezéssel egy liberális brit parlamenti képviselő, Sommerset Archibald Beaumont és gróf Széchenyi István idősebb fia, Béla, folyamodványt nyújtott be a magyar pénzügyminiszterhez egy Budapesten létesítendő „angol-magyar bank” felállítása ügyében.”
(forrás: Kövér György: A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol-Magyar bank (1868-1879) – Várostörténeti tanulmányok 12. 296. old. Bp, 2012)
Az 1868 elején alapított Angol-Magyar Bank (Anglo-Hungarian Bank) kiterjedt építőtevékenységével függött össze, hogy 1868-ban életre hívták Szegeden a korszerű Hoffmann-kemencével és téglavágó géppel felszerelt Szegedi Első Géptéglagyár Rt.-ot és a Budapesti Géptéglagyár Részvény Társulatot.
Dr Gecse adattára szerint a Budapesti Géptéglagyár részvénytársaság 1868-1875 között működött, téglajele pedig "BGRT" volt. Mivel eddig nem került elő ilyen monogrammal tégla, lehet, hogy ez is a legenda része.
(A bank elnöki székből 1873 januárjában a felesége halála miatt visszavonult gr. Széchenyi Béla.)
A bank: „Az 1878. január 25-i közgyűlés a társaság felszámolását határozta el, s a likvidációt 1879. november 27- én nyilvánították befejezettnek.”
(forrás: Kövér György: A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol-Magyar bank (1868-1879) – Várostörténeti tanulmányok 12. 286. old. Bp, 2012)
A Budapest és környéke természetrajzi leírása c. 1879-es kiadvány azt írja: a téglagyár jelenleg nem üzemel.
A Budapesti Szemle 1885-ben "Óriási géptéglagyárról" tesz említést. De az lehet, hogy csak a szanálás előtti látvány volt. Hiszen egy 1896-ban készült térképen is fel van tüntetve a gyár, viszont az 1879 utáni működésre, esetleges tulajdonosváltásra semmilyen hitelt érdemlő dokumentumot nem találtam.
Valószínűleg a század vége felé készült az a képeslap, melyen jobboldalon a téglagyár, baloldalon pedig a Fehérvári fogadó látható. A fogadó helyén működött az 1800-as évek első felében a Draskovics-féle téglaégető.
Külső Fehérvári út (Fotó a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár képeslapgyűjteményéből http://hampage.hu/trams/moricz/)
A gyár lebontását a Fővárosi Közmunkák Tanácsa rendelte el a Gellért-hegytől délre eső területek (Kelenföld, Lágymányos...) rendezése okán.
Az 1850-es évektől a téglagyárak nagyfokú gépesítése miatt a gyártási folyamatból fokozatosan kiszorult a tégla megjelölésének munkafázisa. Emiatt az is elképzelhető, hogy az 1868-1879 között működő Budapesti Géptéglagyárnak nem volt jelölt téglája. Valamikori létezésének egyetlen tanúja a Feneketlen-tó.
(A cikk megjelent az MBTGYE - Jeles téglák, jeles emlékeink c. kiadványban is, 2019-ben.)
