pecsétes és bélyeges téglák tárháza
pecsétes és bélyeges téglák tárháza
A Kokas-családról nagyon sok információ megtalálható a neten. Ezek többsége fél (negyed) információ, illetve az ilyen részletekből összeollózott, sok tévedést, téves következtetést tartalmazó írások.
Megpróbáltam az információkat időrendi sorrendbe szedni, illetve ezek alapján felállítottam egy kronológiai sort a téglajelek feltehető gyártási sorrendjére.
A csornai Kokas téglagyárat 1884-ben alapította Kokas Ferenc (élt: 1825-1896) Kokas Ferenc és Társai (?) néven.
(Fotó forrása: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=119379292&t=9096635)
Bár a "Kokas F" téglajelből arra lehet következtetni, hogy a Neumann család csak nem sokkal az indulás után, 1885-1886 körül csatlakozhatott.
Ifjabb Kokas Ferenc testvérei közül Kokas Adél Neumann Antalhoz, míg Kokas Mária Neumann Józsefhez ment feleségül. (a Kokasok tízen voltak testvérek.)
A kilencvenes években a cégalapító Ferenc fiai közül Kálmán irányította a gyárat. Az ő nevéhez fűződik a körkemence építése is 1892-ben.
Fotó forrása: Zempléni Múzeum, Szerencs
Kokas Kálmán nevéhez valószínűleg nem köthető konkrét téglajel, mert 1895-ben még Kokas és Neumann néven szerepel a gyár a nyilvántartás(ok)ban. Az 1892-es ipari czímtárban Kálmán vaskereskedőként van jegyezve.
Komoly változás 1896-97-ben következett a gyár életében. 1896-ban elhunyt Kokas Ferenc, majd 97-ben Kálmán is.
Körülbelül ebben az időben hunyhatott el mindkét Neumann is(?). Antalt fia 1910-es esküvőjén már néhaiként említik, de ennél korábbi dátum, hogy 1903-ban a cégben az ifjabb Ferenc társai a két özvegy, vagyis két lánytestvére.
Az ifjabb Ferenc (élt: 1864-1919), édesapja mellett kereskedőként kezdte pályafutását, 1897-től irányította a Kokas-féle téglagyárat.
Schönberger Károly 1905-ben társult be a céghez, melynek hivatalos neve: Csornai Gőztéglagyár Kokas Ferenc és Társai. Ekkor lett tag Schlesinger József is, viszont kilépett a cégből Adél és Mária.
És az extra: 1916-ban Ferenc is kilépett! (Az előző 4-5 évben amúgy is csak 20% részesedése volt. Feltehetően kivásárolták a cégéből.)
Tulajdonképpen ez az a pont ahonnan már csak márkajelzés a Kokas név.
1916-tól Schönberger (50% tulajdonrésszel) a cég vezetője. 1922-ben fia, Dr. Schönberger Gyula váltja Schlesinger Józsefet, majd Károly halála (1924) után 55% tulajdoni hányaddal vezeti a céget.
A cégnév 1916 után sem változott! Schönbergerék tisztában voltak vele, hogy a Kokas "márkanév" jobban profitál, mintha saját nevükön indítanák újra a vállalkozást. 1944-től, mint hadiüzem működött a gyár.
A csornai járás főszolgabírája (3590/1944 számú rendelettel) a gyár vezetésére Kiss György csornai lakost rendelte ki. Itt a vége fuss el véle.
Kronológiai, vagy inkább logikai sorrendben a téglajelek:
- 1884 "Kokas F"
- 1885?-1896? "KN"
- 1896-tól pár évig(?) a négyzet, ill. lecsapott sarkú keretben "K". Jól megfigyelhető, hogy tulajdonképpen az „N” nélküli fél kliséket használták.
Ezután alakulhatott ki a "klasszikus" jel, a nagyméretű téglán kör alakú mélyedésben "K", és annak római és arab számos változatai 1919-ig(?)
A kisméretű "K" római számokkal, és a szintén kisméretű "KCS"-"CSK" monogramokat 1919-1944 között használták.
Egy hirdetés a Komárommegyei Hírlapból (1931.05.15.) és egy csekk 1940-ből.
A végére egy nem mindennapi levél a régi szép időkből.
Manapság a túlfizetést lenyelik, jó esetben levásárolható. Ilyennel, hogy visszautalás nem nagyon lehet találkozni.
1. Hozzászólás - Név: Jagi - Dátum: 2020 / 4 / 14
Szép munka!
