UTG tégla

UTG_regi UTG_uj ujlaki_tgy

 

Fellelés:

Mind a három tégla a saját gyűteményemben szerepel.

Feloldás:

Újlaki Tégla és Mészégető Rt. Téglagyára

Történet:

A gyár Óbuda-Újlak-on működött.

ujlaki_teglagyar5

Az 1850-es években az óbudai Bécsi út feletti Kiscelli-hegyoldal jó minőségű agyagjára több téglagyár is települt, majd a következő évtizedekben a kisebbeket az eredményesebbek fokozatosan bekebelezték, így 1867-ben létrejött a Victoria Gőztéglagyár, amely 1906-tól Bohn Mihály és Társai téglagyára néven működött (Bécsi út 166-168.) és  1869-ben az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. (Bécsi út 134.).

Óbudán 12 olyan helyet ismerünk, ahol rövidebb-hosszabb ideig téglát készítettek. Ezt az a nagy mennyiségű agyagkészlet tette lehetővé, amelyet már a római korban is használtak. A legkorábbi alapítású, és leghosszabb ideig, 234 évig működött a Margit kórház északi szomszédságában fekvő téglavető-téglagyár. Ezt 1737-ben az akkor Óbudát birtokló Zichy család feje, özvegy Zichy Péterné alapította (téglajele: GSB). Őt követte fia, gróf Zichy Miklós (téglajele: CNZ), majd özvegye Berényi Erzsébet. (téglajele: CEZ-CEB)

Közben felépült a mellette álló dombon a máriacelli kegyszobor másolatát, a Kiscelli Madonnát őrző templom, amelyről az itt található agyagot “kiscelli”-nek nevezték el a XIX. században. Az óbudai uradalom – és benne a téglavető – 1766-ban a Kamara tulajdona lett, és ettől kezdve közel 120 éven át az OB – “Oppidum Budensis” jelet használták, számtalan változatban (téglajele: OB).

Újlak akkori határánál, a Nagyszombat utcánál, egy korábbi téglavetőből kialakult Kunwald Jakab téglavetője és gyára, melynek többféle jelváltozatát ismerjük (téglajele: J-Címer-K). Ezt a téglagyárat vette meg az 1869-ben alakult Újlaki Tégla és Mészégető Rt. (Újlaki Rt.), amelynek nagy, kettős telepe volt (téglajele volt az “Újlaki T.GY.”). A századforduló után itt már jobbára csak meszet égettek.

Óbudán a Kiscelli mellett megalakult az “Ofner Vereinigte Brennerei” (téglajele: OFVB), illetve a Murschell féle “I. Óbudai téglagyár Rt.” (téglajele: OB-címer-Rt).

ujlaki_teglagyarAz 1888-ban ill. 1891-ben mindkettőt megvette az Újlaki Rt., melynek itt is nagy kiterjedésű “alsó gyára” volt a Bécsi és Vörösvári utak között. Az Újlaki ez időtől itt gyártotta a téglát (téglajele: UTG), majd a tetőcserepet (hódfarkú-, szalag-, préselt-) és számtalan másféle termékét.

Az Újlaki Rt.-nek sokféle melléktelepe és üzemága is volt.

  • legfontosabbak a sok helyen fekvő kőbányák és mészégetők,
  • a megvett Lenarduzzi, Bell és Horváth cserépgyár,
  • a Péterhegyi Téglagyár majd a Palagyár,
  • a Pestszentlőrinci István Téglagyár és annak Basaharci téglagyára,
  • habarcsgyár, cementárugyár,
  • hajópark folyamkotráshoz és szállításhoz, továbbá a
  • romhányi kerámiagyár.

ujlaki_teglagyar3Az Újlaki Rt. 1928-ban beolvadt a Nagybátonyi Kőszénbánya Rt.-be, és ettől kezdve “Nagybátony-Újlaki” néven működött az államosításig (téglajele: NT).

Az 1930-as évek elején nagy változatossággal indult meg a különböző méretű, lyukacsos “sejt-téglák”, válaszfaltéglák gyártása, és az acélgerendák nélküli, kerámia béléstestekből kialakított födémrendszerek kidolgozása.

Az államosítás után a téglagyárakat különböző csoportosításokba – trösztökbe, egyesülésekbe – besorolva irányították. Ezeken belül volt a É. M. Budai Tégla és Cserépipari Vállalat, melynek vezető gyára volt az egykori “Nagybátony-Újlaki” gyár, a hozzá tartozó másik 10 üzemmel együtt. A téglagyár ekkor kapja az Újlaki I. telephely cégjelzést.

1953-ban felszámolták az “alsó-gyárat”. Helyén 1959-re megépült a szakorvosi rendelőintézet, 1964-re a kísérleti lakótelep, majd 1974-re befejeződött a terület paneles beépítése.

1973-ban a “felső-gyár” is beszüntette működését. A következő évtizedekben a gyár épületeit lebontották, helyére épült a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola, a Praktiker Áruház és a Stop & Shop üzletház. A bánya feltöltése, felszíni vizek elvezetése és növénytelepítése 2000-ben fejeződött be.

ujlaki_teglagyar

ÚJLAKI TÉGLA ÉS MÉSZÉGETŐ RT. Székhelye: Budapest, Akadémia u. 9.

Alakult 1869-ben Kunwald Jakab újlaki tégla- és mészüzemének átvételével, 313.000 Ft alaptőkével, amelyet többszöri emelés után 1898-ban 3 millió koronában állapítottak meg.

Üzletköre: tégla, tetőcserép, azbesztcementpala, virágcserép, tetőcserép és tűzálló agyagedények gyártása.

Ezekből a cikkekből az 1900-as évek elején évi 32-35 millió db-ot, 1926-ban, az István Téglagyár beolvasztása után 90 millió db-ot gyártott.

Telephelyei:

mészégető a II. Bécsi út 86. sz. alatt,

azbesztcementpala, téglagyár és kőbányák Csillaghegyen,

téglagyár a III. Bécsi út 134. sz. alatt,

ujlaki_teglagyar4

tetőcserépgyár a III. Bécsi út 150. sz. alatt, összesen 450.000 n öl saját telken.

Az István Téglagyár beolvasztása után a társaság tulajdonába került a tégla- és fajanszárugyár Basaharcon (Pilismarót), és a téglagyár Pestszentlőrincen, továbbá 126 k. hold földbirtok.

Az 1880-as években a fővárosban megindult nagyszabású építkezések az alakuláskor kezdetleges üzemek korszerűsítésére ösztönözték a vállalatot. 1891-ben a Bécsi úti gyárakban gépesítették a tégla- és cserépgyártást. 1905-ben megvásárolták a Péterhegyi Téglaipar Rt.-t annak tetőcserépgyárával, 1907-ben pedig a Schossberger-féle téglagyárat, 1912-ben építettek azbesztpalagyárat. A vállalat az iparágon belül vezető szerephez jutott az 1920-as évekre. Exportált Ausztriába és Jugoszláviába. 1895-ben kb. 1000 munkást foglalkoztatott. 1926-ban olvasztotta magába az István Téglagyár Rt.-t, amelyet 1892-ben az Angol – Magyar Bank közreműködésével alapított.

Igazgatóságának tagjai: a vágvecsei Wellisch Alfréd, az újlaki Müller József, az újlaki Müller Pál, a cserkuti Engel Miksa, dr. Bódy Tivadar, br. Kaas Albert.

1912-ben alapította az Egyesült Építőipari és Hajózási Rt.-t korábbi nevén Budapesti Homok- és Kavicsszállító Rt.-t, amelynek gyártelepe az V. Bodor u. 8. sz alatt üzemelt, fióktelepe pedig Turán.

1928-ban egyesült a Nagybátonyi Szénbánya Rt.-vel, ekkor alakult meg a Nagybátony – Újlaki Egyesült Iparművek Rt.

Iratanyaga 1953-ban került az akkori Központi Gazdasági Levéltár őrizetébe. Rendezésére 1966-ban került sor. 1977-ben készült el a Kisebb bányászati fondok repertóriuma, amelyben az iratanyag teljes leírása található. 1995-ben, a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat iratanyagának átvétele alkalmával annak irattárából még előkerült csekély terjedelmű, az Újlaki Tégla és Mészégető Rt. fondjába tartozó irat, amelyet a meglévő állagokba (Közgyűlés, Igazgatóság, Ügyvezető Igazgatóság) beillesztettünk. Iratanyagának legértékesebb része az Ügyvezető Igazgatóság állagában kialakított “Műszaki iratok” sorozata, amely értékes technikatörténeti forrás.

Az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt.-nek a Bécsi út város felőli oldalán lévő szárítói helyébe  1958 és 1964 között felépült az Óbudai Kísérleti Lakótelep. Az – ugyancsak különböző neveken létezett  –  teljes téglagyár bezárására 1973-ban került sor. A hatalmas bányagödröt a következő 13 év során öt fővárosi kerület kommunális hulladékával, majd több mint két millió köbméter sittel töltötték fel. A téglagyár (és a mellette lévő UFC sportpálya) helyén épült fel a Raul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium (2007-ig Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola), valamint a Praktiker és a StopShop áruházak .

A két gyár munkásai számára a Bécsi út és a Vörösvári út találkozásának háromszögében, a  kettőt akkor összekötő Ágoston és Körte utcák mentén, illetve a Föld és Vályog utcák mentén jött létre a barakkszerű földszintes házakból álló munkáslakótelep, a „cegaj”. A képeken látható nyolcszögletű kémény az Újlaki téglagyárban épült 1884-ben.

Forrás:

  1. Mona: Tégla- és cserépgyárak Magyarországon a XIX. század végén, Budapest, 1988
  2. http://lnyr.eleveltar.hu/MNLQuery/detail.aspx?ID=11739
  3. http://egykor.hu/budapest-iii–kerulet/obudai-teglagyarak-cegaj/1820
  4. http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=1814

Hozzászólások lezárva.