A Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesületének tevékenysége

2007-ben alakult a Tata melletti Baj községben a Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete, amely a Nemzeti Művelődési Intézet partnere a IV. Kulturális Közfoglalkoztatási Programban. A közhasznú szervezet hiánypótló feladat teljesítését vállalta, nevezetesen a jelentős hely- és ipartörténeti értéket képviselő bélyeges téglák összegyűjtését, dokumentálását és a jelek megfejtését, azaz „dekódolását”. Ezzel a tevékenységgel hazánk utóbbi, a téglakészítés általánossá válása óta eltelt 400 évének történelmére vonatkozó adatokat, információkat tudnak szolgáltatni.

Több mint 14.000 tégla található Bajon!

Több mint 14.000 tégla található Bajon!

Az egyesületet alapító és vezető dr. Herczig Béla tulajdonát képező – a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárba is felvett – mintegy 14.000 darabból álló gyűjtemény létrehozása egy saját kerthelyiség kialakításával kezdődött. A helyiség burkolásához felhasznált különleges építőanyaggal közeli épületeknél, udvarokban, szőlőkben, présházakban lehetett találkozni. A téglákon látható jelek, monogramok eredetére csakúgy, mint magára a téglakészítésre vonatkozólag azonban akkor még csak nagyon kevés forrás tartalmazott információt. (Ennek egyik oka az lehet, hogy habár minden településen jelen volt ez az iparág, a téglaégetőknek mégsem volt céhe, a komoly fizikai idénymunkát végző téglavetők gyakran írástudatlan, saját érdekeik érvényesítésére képtelen emberek voltak.)

 

Látogasd meg a gyűjteményt személyesen!

Kattints ide és megtalálhatod a világ legnagyobb téglamúzeumai között!

Itt található a gyűjtemény címe is!

A gyűjtemény címe egyben a Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesületének címe is:

Információk:

Egyesület neve: Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete

Címe: 2836 Baj Petõfi u. 2/c

Adószám: 18616837-1-11

Bankszámla szám: OTP Tata, 11740047-20133456

Tégla Bajról

Tégla Bajról

Az ismeretek szűkös volta miatt merült fel az ötlet az országban téglagyűjtéssel foglalkozó emberek megkeresésére, a gyűjtemény további, folyamatos bővítésére és az egyes darabokat – illetve azok származási helyét, gyártóját, méretét – tartalmazó digitális katalógus elkészítésére. A téglakészítés során kezdetben fa vetőformába vésett, később fémformába sajtolt jelek az ország történelmének egyfajta lenyomatai: utalhatnak többnyire a készítők társadalmi rangjára, királyi, főúri vagy egyházi gyártókra, jeles eseményekre, szerepeltethetnek évszámokat, politikai tárgyú üzeneteket, nem egy esetben népi szimbólumokat; a téglákon leggyakrabban azonban a készítők, megrendelők monogramját vagy uradalmi jeleket tüntettek fel.

 

A Magyarországon egyedülálló formagazdagságban fellelhető bélyeges téglák gyártása a török korhoz kapcsolható (korábban a falazótéglákat a más technológia alkalmazása miatt nem látták el jelekkel). Ebben az időszakban egyrészt a védelmi rendszer megerősítésének, másrészt az újjáépítéshez szükséges építőanyag előállításának céljából volt szükség nagy mennyiségű téglára. (Ekkor hozták létre a Bécs védváraként funkcionáló Győrött a téglaégető telepet.) Az e korból származó, jellemzően képábrázolásokkal (körökkel, keresztekkel, nyílhegyekkel, csatokkal) díszített téglákat később felváltották az elsősorban birtokközpontok, kastélyok, lakóházak, gazdasági épületek uradalmakban készített – ennek megfelelően rangjelekkel, címerekkel, monogramokkal, egyházi jelekkel vagy évszámokkal ellátott – építőanyagai.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején szinte az egész Dunántúlon, mint egyfajta centrumban rengeteg pecsétes téglát égettek (a Budai vár építéséhez használt darabokat egyedülálló módon Mária Terézia monogramjával is jelezték). Az eleinte a lopások megelőzésére is használt jelzések a 19. század második felében megépült gyárak sokasága által előállított téglákon már más funkciót töltöttek be: a gyár, a gyártó vagy a megrendelő nevének feltüntetésével egyben a reklám célját is szolgálták. Téglaégetők Komárom-Esztergom megyének is szinte minden településén működtek; mind az uradalmakat ellátó, boksás rendszerben készített, mind a gyárak által előállított bélyegzett téglák megtalálhatóak voltak. Az alapanyag lelőhelyéül szolgáló agyagmezőket korábban már a manufaktúrák is felhasználták – így a tatai fazekasok a Dadi, illetve a Környei út mentén nyerték ki a jó minőségű agyagot.

A megye legnagyobb téglagyárát Tatán, a Baji úton hozta létre az Esterházy család a 19. század végén. A jelzésekből nemcsak egy adott település birtokviszonyaira, az egyházi hovatartozásra lehet következtetni: a téglabélyegek az egyes kastélyok, várak építése, átépítése, renoválása, birtokosváltása idejének megállapításához, birtoktörténetek elkészítéséhez is információval bírnak. A bélyegek megfejtése komoly kutatómunkát igényel. Egyrészt az összesen mintegy 30-35.000-féle jelzésen mindössze 32 betű szerepel (melyek mindegyike számtalan különféle jelentést rejthet, részben a régi latin és német elnevezésekből adódóan), másrészt mivel a korabeli lehetőségeknek megfelelően – ugyan csak néhány kilométeres körzetben, de – jellemző volt a vetőformák, illetve a téglák szállítása, az objektumon szereplő jelet nem mindig lehet közvetlenül az előállítás helyére utaló adatnak tekinteni, inkább az építés vonzáskörzetét lehet általa behatárolni.

A pecsétestégla gyűjtemény az egykori gyárak, téglaégetők – térképekkel, kataszteri adatokkal, irodalmi hivatkozásokkal, korabeli fényképekkel ellátott – adatbázisát is tartalmazza. Emellett az egyesület tagjai, szimpatizánsai az agyagbányák régi térképeken megtalálható egyezményes jelei, valamint vízkivételi helyek és téglatörmelékek alapján a településükön vagy annak közelében üzemelt égetők folyamatos kutatását végzik, s fejtettek meg – korbeli dokumentumok segítségével – már több mint 10.000 téglajelet.

Az értékőrzés és kutatás az elsősorban épületek bontásából származó téglák gyűjtése és kategorizálása mellett az egyesület további tevékenységei is azt szolgálják, hogy felhívják a figyelmet ezen régi, elfeledett ipartörténeti dokumentumokra. Rendszeresen – évente kb. nyolc-tíz alkalommal – szerveznek bélyegestégla kiállítást az ország különböző pontjain; ilyenkor egy adott település rendezvényével (falunappal, búcsúval, helyitermék-bemutatóval stb.) egybekötötten mutatják be az ott élő tagok által helyben, illetve a környéken összegyűjtött darabokat.

Minden ezzel a fallal kezdődött!

Minden ezzel a fallal kezdődött!

Szintén az egyesület szerkesztésében és kiadásában jelenik meg évi egy lapszámmal, ezer példányban a Jeles téglák, jeles emlékeink címet viselő folyóirat. Az eddigi tíz évfolyam összesen mintegy 300, történészek, régészek, egyesületi tagok, szimpatizánsok gyűjtéseit, kutatásait bemutató tanulmányt és a téglabélyegek világából származó további érdekességeket tartalmaz. Az ország különböző pontjairól érkező egyesületi tagok találkozójául az évente két alkalommal szervezett közgyűlések szolgálnak. (Az eltelt kilenc év alatt folyamatosan nőtt a létszám: a 12 tag által alapított szervezet tevékenységében ma 180-an vesznek részt.) A találkozókon lehetőség van arra, hogy a tagok családjukkal együtt jelenjenek meg – az összegyűlő általában 30-40 gyerek pedagógusok által tartott foglalkozásokon, tombolahúzáson vehet részt. Ilyenkor kerül sor a téglacserékre is – a lelkes gyűjtők már előre, az internetes pecsétestégla katalógus felületén egyeztetik ezt egymással. Az itt található különböző típusú, így falazó- és burkolótéglák leírása a rajtuk látható pecsétek betűire, azok kialakítására, az objektumok méretére, színére, anyagára és lelőhelyére vonatkozó adatokat tartalmaz; az oldal a téglák felhasználására, így beépítésük számos lehetőségére is példákat hoz.

 

 

 

Sok különleges motívumos tégla is szerepel a gyűjteményben.

Sok különleges motívumos tégla is szerepel a gyűjteményben.

Az egyesület további céljai között szerepel, hogy a Magyarország történelméhez számos ponton kapcsolódó, egyedülállóan nagy mennyiségben alkalmazott és szerteágazó jelentéssel bíró, többek között a kollektív ősemlékezetben is jelen lévő szimbólumokat (tulipán, csodaszarvas, életfa) is használó, egyfajta hungarikumnak minősíthető bélyeges téglák és a hozzájuk kapcsolódó ismeretanyag a Nemzeti Értéktárnak is részét képezzék, és talán a hungarikumok közé is bekerüljenek. Ennek érdekében hozták létre 2013-ban a hungarikum klubot, aminek eredményeképpen már 19 helységben tekinthető meg állandó bélyegestégla kiállítás; a gyűjteményeket eddig már tíz helyen felvették a helyi, illetve megyei értékek sorába. (Így például az Orosházi bélyeges téglák tavaly óta szerepelnek a megőrzendő helyi és nemzeti értékek között.) Ehhez kapcsolódó távlati cél, hogy a téglabélyegtant (az egyesület szakkifejezése szerinti ún. signolaterológiát) mint a régészet, ipar-, hely- és művészettörténet periférikus szakágát – az éremtanhoz és zászlótanhoz hasonlóan – történelmi segédtudományként fogadtassák el, elismerve egyben a pecsétes téglák, mint ipartörténeti dokumentumok egyedülálló kultúrtörténeti jelentőségét.

Készült dr. Herczig Bélával, a Monarchia Bélyeges Téglagyűjtők Egyesületének elnökével folytatott interjú alapján.

 

Forrás:

A cikk dr. Herczig Béla kérésére és szíves engedélyével jelent meg. A teljes szöveget dr. Herczig Béla bocsátotta a rendelkezésünkre.
Az eredeti cikket 2016. április 25.-én Nádasi Dóra írta és itt tekinthető meg:

http://www.nmi.hu/Nemzeti-Muvelodesi-Intezet-Komarom-Esztergom-Megyei-Irodaja/A-Monarchia-Belyeges-Tegla-Gyujtok-Egyesuletenek-tevekenysege
 

 

Leave a Comment